Az említett forrás szerint a szavazatukat már leadó állampolgárok közül 3.263.130-an állandó listásként, 265.218-an pótlistásként voksoltak, a mozgóurna adta lehetőséggel pedig ez idáig 38.759-en éltek, tehát a részvételi arány az urnanyitást követő egy órában elérte a 19,60 százalékot. A 2016-os parlamenti választáson a választópolgárok 23,67%-a adta le voksát 15 óráig.
Így alakult a Szatmár megyei helyzet
A szavazóházak nyitását követő nyolc órában 51.195 Szatmár megyei lakos adta le voksát: 47.244-en az állandó listáknak megfelelő körzetben, 3.228-an pedig pótlistás voksolóként. A mozgóurna adta lehetőséggel az első három órában 723 személy élt. Az AEP honlapja szerint megyénkben a részvételi arány 15 órakor 16,36 százalék volt, s ezzel az aránnyal országos viszonylatban az utolsó előtti helyen kullogunk.
Szatmár megyében a legmagasabb részvételi arányt a felsőboldádi kultúrotthonban berendezett, 137-es számú szavazóházból jelentették, ahol az arra jogosultaknak már a 58,13 százaléka pecsételt. A legkisebb részvételi arányt 15 órakor a Csengerbagosi Általános Iskolából jelentették, ahol a szavazásra jogosult polgároknak csupán a 7 százaléka ment el szavazni.
"Nagyon alacsony a magyar többségű községekben a leadott szavazatok száma. A szavazóházak közül az első tízben csak román érdekeltségű falvak vannak. Az első szavazóház, ahol elérték a 30 százalékos részvételt a többségében magyar szavazók, az Dara. Ezek után hosszú lemaradással következik Kaplony. Nagykárolyban négy évvel ezelőtt csaknem 5000 személy adta le már a voksát. Jelenleg alig haladja meg a voksolók száma a 3500-at. Igen jelentős a különbség. Sárközújlakon négy évvel ezelőtt 1351 személy szavazott, most ez még nem éri el az ezret sem. Tasnádon kicsivel több mint 700 szavazat a különbség a 2016-os választás javára" - írja hírfolyamában a szatmári RMDSZ.
